A nap szentjei

Hónap: 
február
Nap: 
19

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szt. Nuadha (†812) ír anakhóréta, Armagh püspöke. Remete-aszkéta életéről és rövid, mindössze három évig tartó főpásztori működéséről nincsenek bővebb adataink. A hagyomány azonban él: egykori remetesége közelében ma egy Tobar Nuadháin néven ismert kút idézi a Szent távoli emlékét.

Szent Corrado ConfalonieriSzt. Konrad Confalonieri (1290k–1351) remete. Fiatal korában vitézül katonáskodott. Egy véletlen baleset vágta el jól induló karrierjét. 1313-ban egy vadászaton tüzet gyújtott, hogy kiugrassa a kiszemelt vadat. A lángok tovább csaptak, a károsultak meg keresték a bűnöst. A helyi kormányzó meggyanúsított és halálra ítélt egy ártatlan embert. Konrad ekkor gyorsan jelentkezett, a kárt megtérítette, s a Lélek vezetésével új életet kezdett. Ifjú jegyese, Eufrosina a piacenzai klarisszák kolostorába lépett, Konrad pedig, mint ferences harmadrendi, 1343-ban remete-magányba vonult. 1351. febr. 19-én hunyt el, a közeli Noto város Szt. Miklós templomában helyezték nyugalomra. – Konrad tiszteletét VIII. Orbán 1625-ben Szicílián túl kiterjesztette az egész ferences rendre. Remetebarlangja fölé 1740-ben templom épült. 

Athéni Szt. Philothea (1522–1589) vértanú. A törökök uralta görög földön született, előkelő athéni családban. Tizenkét éves korában férjhez adták, 15 évesen megözvegyült. Tíz évvel később vagyonából monostort épített Szt. András apostol tiszteletére, mellette kórházat, aggok otthonát, sőt egy iskolát is, hogy a moszlim környezetben az athéni gyerekek keresztény nevelésben részesüljenek. A szegények és betegek anyja lett, a török elől menekülőket befogadta, rejtegette. „Gonosztetteit” megsokallva a törökök elkapták, megkínozták, de a város görög vezetőjének sikerült kimentenie. Philothea anyát oly sokan keresték, hogy felépített egy második monostort is. Egy éjszaka ismét megjelentek a török pribékek, bottal, ostorral félholtra verték. Philothea anya néhány nap múlva elhunyt. – A konstantinápolyi pátriárka már 1591-ben elismerte a vértanú életszentségét. Első életrajzát Velencében adták ki 1775-ben. Ennek utolsó kiadása 1953-ban látott napvilágot.