A nap szentjei

Hónap: 
február
Nap: 
14

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szt. Valentinus/Bálint (III. sz.) a hagyomány szerint orvos, vértanú. (†269k) Középkori legendáját ékes magyar nyelven idézi az Érdy-kódex.

Szent MaronSzt. Maron IV/V. századi szír anakhóréta. A szíriai Apamea környékén, egy hegyen vonult magányba. Állt ott egy ősi pogány templom, ebben húzódott meg, majd rövid időn belül keresztény templommá alakította, megszentelte. Csodatevő hatalma nemcsak a környékről, hanem távolból is tömegeket vonzott a hegyre. Maron nemcsak a test, hanem a lélek betegségeit is gyógyította. 410 körül hunyt el. A kis templom helyén monostor épült. Későbbi leírások arról adnak hírt, hogy a monostor körül háromszáz cella sorakozott; Kfartab püspöke szerint (XI. sz.) a maronita remeték, szerzetesek száma elérte a nyolcszázat. Szt. Maron emlékét a libanoni maroniták febr. 9-én, kötelező ünnepként ülik meg, a bizánci időszámítás szerint ünnepe febr. 14. 

Korinthoszi Szt. Nikolaosz (†1554) vértanú. Fiatalon árván maradt, kereskedőinas, majd önálló kereskedő lett. Megházasodott, több gyermeke született. Egy sikereire féltékeny török beárulta: Nikolaosz szidalmazta Mohamedet! A bíróság előtt a vádlott bátran megvallotta keresztény hitét. Azonnal elítélték: megbotozták, majd vasláncon húzva végighurcolták a városon a lóversenypályáig, ahol már lángolt a máglya. A hóhérok csak teste egy-egy darabját égették, amíg az áldozat össze nem esett. A láncot tartó hóhér ekkor egy csapással fejét vette. – Ezt a vasláncot ma a Meteor-monostorok egyikében őrzik.

Szent Juan BaptistSzt. Juan Baptist (1561–1613) spanyol trinitárius szerzetes. Almodovári népes családban született, jezsuita nevelésben részesült. 1580-ban a fogolykiváltó trinitáriusok toledói kolostorába kérte felvételét, 1581-ben tette le első fogadalmát. Utána öt éven át Alcala de Henares egyetemén tanult, 1586-ban tette le örökfogadalmát. A rendjében megindult belső reform megerősítését VIII. Kelemen pápától nyerte el. 1600 és 1605 között nyolc „sarutlan” kolostort alapított. A cordobai rendházban hunyt el. – Boldoggá avatta VII. Pius 1819-ben, kanonizálta VI. Pál 1975-ben. 

Boldog Vincente Vilar DavidB. Vicente Vilar David (1889–1937) családapa, mérnök, a spanyol polgárháború vértanúja. Valenciai sokgyermekes családban született, a piaristáknál érettségizett, majd mérnöki képesítést szerzett, Manises városban a szülei által alapított és fivérei által vezetett kerámia-gyárban dolgozott. 1922-ben megnősült. Hitvese, Isabel 1993-ban hunyt el; ő lesz majd férje életszentségének első tanúja.

A gyárban barátainak tekintette a munkásokat, meghallgatta szakvéleményüket, ugyanakkor segítette őket családi gondjaikban is. 1936-ban Valencia az ország vörös övezetébe került, az új köztársaság fővárosává nyilvánították. A forradalmárok felgyújtották a plébániát, megölték a plébánost. Őt két katona febr. 14-én éjszaka vitte el. Hitvesétől így köszönt el: „Viszontlátásra holnap vagy az égben!” Az utcán azonnal lelőtték, de mivel még öt perc múlva is élt, egy sorozatot engedtek a fejébe. – Boldoggá avatta II. János Pál 1995-ben. 

Szt. Konstantin/Cirill és Szt. Mihály/Metód (IX. sz.) „A szlávok apostolai”. A szent testvérpárt II. János Pál pápa 1980. dec. 31-én Egregiae virtutis k. apostoli levelében „Európa társ-védőszentjeivé” nyilvánította. Szent Cirill és Szent MetódSzent Cirill és Szent Metód