A nap szentjei

Hónap: 
február
Nap: 
7

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szent RomualdSzt. Romuald remete (†1027), a Kamalduli Bencés Remeterend alapítója, apátja. Életrajzát Damiani Szt. Péternek és tanítványának, Querfurti Szt. Brúnónak köszönhetjük.

Sergio ravennai herceg fia egy halállal végződő párbajt követően 973 körül belépett a S. Apollinare-monostorba, de három év múlva otthagyta. Velence közelében egy remete mellé szegődött, aki megtanította az aszkézis elemeire. Együtt zsoltároztak, dolgoztak, tanulmányozták a Szentírást és az első egyiptomi remeték életét. Kirajzolódott előttük a remeteélet klasszikus eszménye: teljes lemondás a világról, cellamagány, imavirrasztás, böjt, eszkatológikus várakozás Istenre.

Romuald bárhol telepedett meg, ezt az eszményt váltotta életre, erre oktatta első tanítványait, köztük a lengyelek térítésére indult Querfurti Brúnót. Ő is szeretett volna pogány misszióba menni, egyszer el is indult Magyarország felé, de ez a vágya soha nem teljesült. Több remete-telepet létesített, utoljára az észak-itáliai Camaldoli remete-celláit áldotta meg. 1027. jún. 19-én hunyt el, ünnepét VIII. Kelemen helyezte e februári napra.

Szent Józsefről nevezett Szent EgidioSzent Józsefről nev. Szt. Egidio OFM (1729–1812) ferences testvér. Tarantóban született, apja kötélverő mester volt, fia is gyorsan elsajátította ezt a szakmát. Az apa korán elhunyt, a 18 éves fiúnak kellett a családot eltartania. Miután kemény munkával sikerült megalapoznia jövőjüket, teljesíthette régi vágyát: belépett az „Alkantarai” ferencesek közé. 1755-ben tette le első fogadalmát. Négy évet Squinzano kolostorának szakácsaként dolgozott, 1759-ben Nápolyba helyezték. 53 évet élt itt: a ferencesek által létesített menedékotthonban szolgálta a betegeket, szegényeket, időseket, a társadalom kivetettjeit... „Szeressétek Istent, szeressétek Istent!” – ismételgette, amikor Nápoly utcáit járva alamizsnát gyűjtött a gondozottak eltartására. „Nápoly vigasza”, a csodatevő frater, – így említették Egidio testvért a városban. 1812. febr. 7-én, pénteken, déli 12 órakor hunyta le szemét. – XIII. Leó avatta boldoggá 1888-ban, kanonizálta II. János Pál 1994-ben.

Boldog Giovanni da TrioraB. Giovanni da Triora OFM (1760–1816) ferences misszionárius, vértanú Kínában. – Az egyszerű családból származó fiatal 17 éves korában kérte felvételét a Kisebb Testvérek római tartományába. Próbaidő és hosszú tanulmányi évek után pappá szentelték. Tivoliban elnyerte a filozófiai katedrát, Tarquiniában pedig a teológiait. 1798-ban végre teljesült vágya: csatlakozhatott Kínában működő testvéreihez. 15 éven át hirdette Krisztus örömhírét Hu-nan, Kiang-si és Hu-pé környékén. 1815. júl. 25-én este egy ismeretlen gyerek szaladt felé az úton: „Keresnek. Holnap elfognak.” Így is történt. Másnap elkapták, hét hónapig tartó kegyetlen rabság után megfojtották Chan-xa városban.

Boldog Alfonso Maria FuscoB. Alfonso Maria Fusco (1839–1910) A Keresztelő Szt. Jánosról nev. női kongregáció alapítója. – II. János Pál pápa avatta boldoggá 2001-ben. „Kedves Szülők! Éljetek példaadó életet, akkor gyermekeitek is hozzátok hasonlók lesznek.”

 

Boldog IX. Pius pápaB. IX. Pius pápa (1846–1878) Boldoggá avatta II. János Pál pápa 2000-ben. 

Krétai Szt. Georgiosz (1846–1866) vértanú. A török ellen indított görög felkelés idején az alig húsz éves ifjú futárszolgálatot teljesített a felkelő csoportok között. Árulás folytán került fogságba. A török tiszt, aki személyesen is ismerte, s valami korábbi szolgálatáért adósa is volt, felajánlotta: megmenti életét, ha átáll az iszlám hitre. A fiú határozott „Nem!” válasza után tettre kész kínzói nekiestek, élő testét módszeresen darabolgatták, végül lefejezték.

Boldog Anselmo PolancoB. Anselmo Polanco OSA (1881–1939) püspök, vértanú, B. Felipe Ripoll (1878–1939) vértanú. Anselmo 16 éves korában, 1897-ben kérte felvételét az ágostonrendiek valladolidi tartományába. Tanulmányai befejeztével Burgosban szentelték pappá 1904 decemberében. Rendjén belül akadémiai fokozatot szerzett, s irányította a belépők teológiai képzését. 1932-ben tartományi perjellé választották. Ellenőrző útjain – Kína, Fülöp-szigetek, USA, Kolumbia, Peru – a Szt. Ágoston Regulájában megfogalmazott hiteles testvéri közösség kialakítását és tanúságtételét szorgalmazta. Még mielőtt lejárt volna tartományperjeli mandátuma, 1935. jún. 21-én XI. Pius kinevezte a spanyol Teruel-Albaracin egyházmegye püspökévé. Egy évre rá kitört a spanyol polgárháború. Teruel város a tűzvonalba került. Szt. Ágoston tanítása szerint nem hagyta el veszélyben forgó híveit, atyja és jó pásztora maradt övéinek. A lázadók elfogták, s arra akarták rábeszélni: vonja vissza az egyházüldözésről megfogalmazott hivatalos közleményét. Egyházhűsége miatt börtönbe került: Isten akaratának tartotta. Testvére lett fogolytársainak, de megtévesztett kínzóinak is. A terueli egyházmegye általános helynökével együtt végezték ki 1939. febr. 7-én, – röviddel a polgárháború befejeződése előtt. A véres spanyol polgárháború utolsó áldozatai közé tartoztak. – A két ágostonrendi vértanút II. János Pál pápa avatta boldoggá 1995-ben. 

Boldog Peter VerhunB. Peter Verhun (1890–1957) vértanú. Horodok községben (Lvovi járás) született. Teológiai tanulmányai után filozófiából doktorált, 1927. okt. 30-án szentelte pappá Andrej Sepitzki metropolita, egyben kinevezte a Berlinben élő ukrán katolikusok lelkipásztorává. Valamivel később egész Németország apostoli vizitátora lett. 1945 júniusában letartóztatták és Szibériába deportálták. Anharck községben (Krasznojár) halt meg.