A nap szentjei

Hónap: 
február
Nap: 
3

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szent BalázsSzent BalázsSzt. Balázs (†316k) Szebaszte vértanú püspöke. Blasius alakját, jótékony, gyógyító szeretetét a XIII. századi Legenda aurea és hazánkban a Debreceni-kódex (1519) közvetíti az utókornak.

Örmény Szt. Epiphaniosz (†350k) remete. Örményországban élő görög, keresztény családból származik, a IV. század első felében élt. Taroni Szt. Daniel mester vezetésével sajátította el az anakhóréták imádságos aszkézisét. Dél-Arménia területén evangelizált, több monostort és iskolát alapított. Belső hívásnak engedelmeskedve elhagyta az országot, néhány tanítványával együtt egy ismeretlen szigeten állapodott meg. Remete-magányban hunyt el.

Szt. Anszkár OSB (801–863) bencés monachus, püspök, „Észak Apostola”, védőszentje. Az észak-francia Corbie-ban született egy bevándorolt szász családban. Corbie bencés monostorában nevelkedett, amelynek apátja, Adelard, azt a feladatot kapta rokonától, Nagy Károlytól, hogy képezzen hithirdető fiatalokat. Dánia ekkor nyitottnak látszott, ui. Harald, a trón várományosa, 826-ban megkeresztelkedett. Anszkár indult e misszióba. A dánok időközben elkergették Haraldot, így Anszkár a svédek felé vette útját. Egy éven belül Anszkár felépítette Skandinávia első katolikus templomát. Anszkárt 832-ben Hamburg püspökévé szentelték, ugyanakkor a pápa kinevezte Dánia, Svédország s valamennyi északi nép apostoli delegátusává. Anszkár újra Dániát vette célba, képezte a leendő hithirdetőket. Eközben a normannok megtámadták, elfoglalták és kifosztották Hamburgot. Dániában felkelés tört ki, a svédek meg elkergették a hithirdetőket. 845-ben Anszkár megkapta a brémai püspöki széket is, így a kettős egyházmegye nagyobb erőkkel fordulhatott észak felé. Horid dán király ekkor szabad utat nyitott a hithirdetőknek, Anszkár két újabb templomot épített. 852-ben ismét megkereste a svédeket, Olaf király ugyanis engedélyezte a megszakadt misszió folytatását. Anszkár még visszatérése előtt Rimbertre bízta az északi missziót, aki majd utóda lesz a püspöki székben is. Anszkár Brémában hunyt el 863-ban. „Szinte egész élete vértanúság volt” – írta róla Rimbert. Bencés szerzetesként végigjárta Krisztus keresztútját.

Szt. Sztamatiosz, Szt.Ioannész, Szt. Nikolaosz (†1822) vértanúk. 1822-ben, a görögök sikertelen felkelése után még durvább ottomán elnyomás következett. Két testvér, a 22 éves Joannész és a 18 éves Sztamatiosz, olajszállító hajójukkal viharba kerültek, de sikerült kikötniük Khiosz szigetén. A töröktől tartva egy kereszténytől kértek eszközöket hajójuk megjavításához. Ez a férfi azonban Júdásként feladta őket. A törökök ekkor rárontottak a hajóra. A gyilkos roham után csak hárman maradtak életben: a két fivér és Nikolaosz, a hajó kapitánya. Mindhármukat halálos ítélet várta. Börtönükbe a helyi püspöknek még sikerült bejuttatnia az Eucharisztiát... Éjjel az Akathisztosz himnusz hangja hallatszott ki a börtönből. Reggel elővezették őket. Joannész, meglátva a hóhért és hatalmas bárdját, rémületbe esett. Fivére bátorította, s hangosan kiáltotta a tömeg felé: „Keresztények vagyunk! Krisztusért halunk meg!” Mindhármukat lefejezték, testüket a tenger mélyére hajították.

Szt. Jakov (XIII. sz.) hészükhaszta, 1286-tól 1292-ig Szerbia érseke, templomépítő, népének példaadó főpásztora.

Szt. John Nelson SJ (1534–1578) vértanú. Angliai ötgyermekes katolikus családban született. Már negyvenedik évében járt, amikor felébredt benne az egyházi hivatás utáni vágy. Hittudományi tanulmányait francia földön végezte, oda követte őt két fivére is. Cambrai érseke 1576-ban szentelte pappá. (Egyes források szerint belépett a Jézus Társaságba.) Nov. 7-én hajóra szállt, hogy hazájában teljesítse küldetését. Dec. 1-jén már elfogták. A londoni Newgate börtönébe került az ismert „papizmus” és az ezzel egyértelmű hazaárulás vádjával. Halálra ítélték. A hátralévő két napban böjtölt, imádkozott: készült a halálra. Utolsó szavaival megbocsátott hóhérainak. – XIII. Leó pápa avatta boldoggá 1886-ban.

B. Anne-Marie Rivier (1768–1838) a Mária bemutatásáról nev. kongregáció alapítója, az árvák, elhagyatott gyermekek anyja, falusi iskolák, népművelő tanfolyamok szakavatott szervezője. A XVIII. századi „nagy francia forradalom” okozta mély sebek gyógyítójaként, hazája lelki-szellemi megújulásának egyik vezéralakjaként tartják számon. – Boldoggá avatta II. János Pál pápa 1982-ben. „Amikor arra gondolok, hogy Urunk nem elégedett meg a megtestesüléssel, hanem a Templomban való bemutatásakor áldozatul akarta felajánlani magát valamennyi emberért, s a Szent Szűz ugyanezt tette, én is arra vágyódom, hogy feláldozzam magam a lelkek üdvösségéért.”

Szent Claudine ThévenetSzent Claudine ThévenetSzt. Claudine Thévenet (1774–1837) alapító. Hétgyermekes lyoni családban született, a francia forradalom kitörésekor tizenötödik évében járt. 1794 januárjában a forradalmi csapatok elözönlötték a várost, megkezdődtek a kivégzések. Ő is ott állt a tömegben, amikor két bátyját a guillotine alá hurcolták. Hallotta egyikük kiáltását: „Glady, bocsáss meg nekik, amint mi is megbocsátunk.” E tragikus pillanatban ébredt fel lelkében a hivatástudat: életét Isten megbocsátó jóságának megismertetésére, a forradalom okozta iszonyú sebek gyógyítására fogja szentelni.

André Coindre abbé egy napon két didergő utcagyereket vitt el hozzá. Ezzel kezdődött az elhagyatott gyermekeket befogadó Lyoni Intézet alapítása. Claudine és első társai 1818-ban tettek szerzetesi fogadalmat.

Szegény gyermekeknek elemi iskolát nyitottak, tanműhelyeket rendeztek be, eközben gondoskodtak alapos hitbeli képzésükről. 1831-ben és 1834-ben újabb forradalmi hullám zúdult Lyonra. A szembenálló felek Lyon-Fourvière-ben csaptak össze. Neki s nővéreinek ismét volt mit megbocsátaniuk, gyógyítaniuk... „Milyen jóságos a jó Isten”, ezek voltak utolsó szavai. – Claudine nővért II. János Pál pápa 1993-ban kanonizálta.

Boldog Maria Helena StollenwerkB. Maria Helena Stollenwerk (1852–1900) Arnold Janssen munkatársa s vele együtt a Steyli Missziós Nővérek alapítója, majd e kongregáció szemlélődő ágának megteremtője. – Boldoggá avatta II. János Pál pápa 1995-ben.

Maria Domenica MantovaniB. Maria Domenica Mantovani (1862–1934) a Szent Család Kis Nővérei társalapítója. A közösség sajátos karizmája a házi betegápolás és a hitoktatás. – II. János Pál avatta boldoggá 2003-ban.