A nap szentjei

Hónap: 
január
Nap: 
31

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szt. Potamiena szűz, Szt. Marcella, Szt. Basilides (II/III. sz.) vértanúk. Megrendítő történetüket Euszébiosz történetíró rögzítette. Septimius Severus császár uralkodása éveiben (193–211) Aquila praefectus a keresztény Potemianát kegyetlen kínvallatásnak vetette alá, majd azzal fenyegette, hogy zsákmányként odadobja a gladiátoroknak. Hallva a lány méltóságteljes válaszát, azonnal halálra ítélte. Egy Basilides nevű katonára bízta, hogy vezesse el a lányt a kivégzés helyére. Útközben Potemiana megígérte emberséges kísérőjének, hogy halála után közbenjár érte Istennél. Potamiena iszonyú halált szenvedett: szurokkal bekent testét lassú tűzön égették. Vele együtt végezték ki anyját, Marcellát is. Néhány nap múlva Basilides nyíltan megvallotta keresztény hitét. A börtönben részesült a keresztség szentségében. Másnap lefejezték.

Római Szent MarcellaRómai Szt. Marcella (335k–410) özvegy, monacha. Életének egyetlen megbízható forrása a szemtanú Szent Jeromos néhány hosszú levele. 

Szt. Ulphia (VIII. sz.) virgo consecrata, megszentelt szűz. Soissonban született, fiatalon egy öreg remete szolgálatába szegődött. Éjjelente hosszú utat tett meg, hogy egy távoli templomban részt vehessen a hajnali zsolozsmán. A remete halála után kis közösséget alapított, de maga megmaradt cellája magányában. A hagyomány szerint Christianus püspök adta rá a szüzek fátyolát. Még halála évét sem ismerjük. Cellája helyén ciszterci apátság létesült. Ereklyéit Amiens székesegyházában őrzik.

Magyar Szent Mózes (Prokop Péter grafikája)Kijevi Szt. Nyikita (†1108) reclusus a kijevi barlangkolostorban, majd Novgorod püspöke. Talán még ismerte, vagy legalább is hallott az idős, csodatevő Mojszij Ugrinról, Magyar Szent Mózesről (ld. a képen), aki 1046-ban hunyt el a kijevi barlangkolostorban, s akinek koporsójához mindmáig messze földről érkeznek a zarándokok.

Szt. Aidan/Maedoc (†626) Ferns első püspöke. Számos írországi templom viseli nevét, s gazdag legendagyűjtemény őrzi emlékét.

Szt. Éliász Ardunész (†1686) vértanú. A Kalamata vidékéről származó görög fiatalember a városka borbélyműhelyében dolgozott. Egy könnyelmű pillanatban, hogy megszabaduljon a keresztényeket sújtó elviselhetetlen adóterhektől, megtagadta keresztény hitét, és moszlim lett. Hamar megbánta elhamarkodott lépését. Gyors elhatározással Athoszra indult, ott bevallotta bűnét, majd nyolc éven át keményen vezekelt. Visszatért szülőföldjére, s a törökök legnagyobb megbotránkozására hangosan hirdetni kezdte Krisztusba vetett hitét. Elkapták, s mivel semmiféle fenyegetés nem hatott rá, tűzhalál lett a sorsa.

Bosco Szent JánosBosco Szt. János (1815–1888) A Szalézi Társaság alapítója és a Szalézi nővérek kongregációjának társalapítója, minden korok egyik legkiválóbb karizmatikus pedagógusa. – 1929-ben boldoggá avatta XI. Pius, majd ugyanő kanonizálta 1934-ben.