A nap szentjei

Hónap: 
április
Nap: 
11

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szt. Paulinianus, Szt. Tellius, Szt. Antiochianus, Szt. Gaianus vértanúk 304-ben. A salonai palotaőrség keresztény testőr-katonái voltak, a keresztényüldöző Diocletianus császárságának utolsó éveiben. – Fennmaradt ereklyéiket IV. János pápa (641–642) parancsára vitték át Rómába.

Mezítelen Szent BarszumaMezítelen Szt. Barszuma (IV. sz.) „nagy Atyánk” sírja és ikonja az egyiptomi Tura és Helwan között épült Sharan monostorában látható. 

Első Leo Pápa: ki Romából Atilának elejébe jött. Borivorius, Cseh Herczeg, Nyitrán Keresztyénné lészen, Szvatopluk udvarában: a'kitől a' Magyarok az Országot foglalták. (Kalendarium, Kassa, 1754)

Szt. Barszanuphiosz (†545k) aszkéta a palesztinai Gáza vidékén. Írásaival szolgálta a környék keresztényeit.

Noyon-i Szt. Godeberte (640–678k) monacha. X. századi életírása szerint az Amiens közeli Boves helységben született, előkelő családban. Rangjának megfelelő kérőjét elutasította, szerzetes akart lenni. 657 körül Szt. Eligius (jan. 16.) adta rá a fátyolt. III. Clotar palotájában alapított kolostort, ahol a fiatal leányok első kis csoportja az ír Szt. Columbanus ugyancsak szigorú Szabályzata szerint szervezte meg életét. 678 tavaszán hunyt el, Noyon székesegyházában helyezték nyugovóra. Ereklyéiről az utolsó feljegyzés 1186-ból származik. Gyűrűvel szokták ábrázolni, melyet Szt. Eligius adott neki, amikor „elgyűrűzte” őt Jegyesével, Krisztussal. – Noyon város máig tisztelt védőszentje.

Szt. Guthlac (674–714) remete. Életéről Jarrow-i Felix monachus készített feljegyzéseket, eleget téve Alfwold, Kelet-Anglia királya (713–749) kérésének. Guthlac fegyveres harcban töltött ifjúkor után 698 körül lett szerzetes Repton (Derbyshire) monostorában. Egy év múlva Crowland mocsaras szigetére vonult el, ott élt teljes magányban másfél évtizeden át. Még azt sem engedte, hogy monacha nővére, Szt. Pega felkeresse. 705 körül Lichfield püspöke pappá szentelte. – Életét és csodáit több költemény is megörökítette.

Szent Gemma GalganiSzt. Gemma Galgani (1878–1903) stigmatizált misztikus. A Lucca mellett fekvő Capannori községben látta meg a napvilágot 1878 tavaszán. 1886-tól egymás után veszítette szüleit és egy fivérét.

A megritkult család anyagilag is összeomlott. Gemma több betegségen esett át, 1899-ben már halálát várták, de váratlanul felépült. Ez év nyarán kapta meg a stigmákat. Mindig szerzetes szeretett volna lenni, egészségi állapota ezt nem tette lehetővé. Megjövendölte, hogy Luccában a passzionista apácák hamarosan monostort alapítanak. Szinte haláláig remélte, hogy majd oda beléphet, – de csak hamvai kerültek a felépült monostor templomába. Bensőséges lelki életéről fennmaradt naplója, rövid önéletrajza és néhány feljegyzése tanúskodik. – Boldoggá avatta XI. Pius 1933-ban, kanonizálta XII. Pius 1940-ben.