A nap szentjei

Hónap: 
március
Nap: 
27

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Római Szent AlexanderRómai Szt. Alexander (III. sz.) vértanú. Legendás elemekkel átszőtt szenvedéstörténete szerint Maximianus császár (286–305) idején Tiberianus tribunus parancsnoksága alatt egy római légióban szolgált. Jupiter újabb római templomának avatásakor megtagadta a kötelező áldozatbemutatást. Azonnal letartóztatták, s a császár elé kellett állnia. Alexander nyíltan megvallotta keresztény hitét. Megkínozták, majd Thrákiába száműzték, ahol több éves gyötrelmes rabság után fejét vették. – A sírja fölé épített bazilikát 600 után az avarok kirabolták, majd lerombolták.

Thesszalonikéi Szt. Matrona (IV. sz.) szűz, vértanú. Szenvedéstörténete szerint egy Pautilla nevű zsidó úrnő szolgálója volt Thesszalonikében. Keresztény hite miatt, titokban még templomba is eljárt, asszonya éheztette, verte, majd egy doronggal halálra ütlegelte. Szűzi ártatlanságban adta át életét Teremtőjének.

Szent RupertNagy-Győr meg-vétele 1596-ikban. – Rupertus Confessor és Püspök Duna mellyékén hirdette az Evangeliomot, M.Országba jövén Anno Christi 628. (Kalendarium, Kassa, 1754) – Szt. Rupert/Hrodbert OSB (650k–718) Ír szerzetes, 700-tól bajor földön hithirdető, monostoralapító, Salzburg első püspöke. – A századok során 125 templomot szenteltek Szt. Rupert tiszteletére. 

Damaszkuszi Szt. János (650–749) egyháztanító. Életrajzi adatai igen szűkösek. Apja után az adóbehajtás lett volna napi munkája, ezzel szemben Jeruzsálemben egy monostorba lépett. 725-ben pappá szentelték.

Fontos szerepet töltött be a képromboló mozgalom és a manicheista szekta elleni küzdelemben. Írásait (a Szentsír-bazilikában elmondott homíliák, Az igaz hit, A tudás forrása címűek) alapműként használták a teológiai képzésben. – XIII. Leó 1890-ben egyháztanítóvá nyilvánította.

Szt. János Cmskacag (†1403) örmény vértanú. Szenvedéstörténete szerint János tisztaságban élő lelkipásztorként szolgált. Mivel életállapota sokakban féltékenységet ébresztett, híveivel együtt s Mahmud emír engedélyével, a szomszédos Karmir Sarak helységbe költözött át. Közösen egy fatemplom építésébe kezdtek. A rágalmak itt is elérték; az emír leromboltatta a templomot, felgyújtotta, s Jánost a lángok közé vetette.

Kapisztrán Szent János (Lotz Károly festménye)Kapisztrán Szt. János OFM (1386–1456) Eredetileg jogász, majd obszerváns ferences. Pápai megbízás alapján vándorprédikátor Európa-szerte.

Konstantinápoly eleste után (1453) keresztes hadjárat szervezéséért prédikált. Hunyadi János mellett oroszlánrésze volt az ostromlott Nándorfehérvár megvédésében (déli harangszó!), s így a török előrenyomulásának megállításában. Hunyadi halála után (1456. júl. 14.) három hónappal hunyt el Újlakon. – Szentté avatta XV. Gergely 1622-ben. – Az 1531-ben készült Thewrewk-kódex lapjain olvashatunk páratlan történelmi érdemeiről.