A nap szentjei

Hónap: 
március
Nap: 
22

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Ankyrai Szt. Baszileiosz (†362) vértanú. A galaták földjén fekvő Ankyrában folytatott lelkipásztori tevékenységet. Védelmezve az orthodox hitet, nagy erővel küzdött Arius tévtanai ellen. Julianus Apostata (361–363) idején szenvedett vértanúhalált.

Szt. Darerca (V. sz.) családanya. Kelta eredetű nevének, Diar-Sheare, jelentése: „állhatatos a szeretetben”. Szt. Patrik nővére. Tizenöt gyermeknek adott életet, közülük néhányat püspökként tart számon az ír hagyomány.

Szt. Trienan (V. sz.) Szt. Patrik tanítványa, az ír sziget Killelga monostorának apátja.

Szombat-helyi Iffiabbik Márton, Galliciai Püspök (Kalendarium Kassa, 1754) – Pannoniai/Tours-i Szt. Márton (316–397) 700 éve Savariában született, a galliai Tours püspöke lett. A szombathelyi egyházmegye védőszentje. (nov. 11.)

Jeruzsálemi Szt. Alexandrosz (†251) püspök, vértanú. Kappadókia első püspöke volt, majd jeruzsálemi segédpüspök. Decius császár uralkodása alatt vetették börtönbe, ahonnan soha nem szabadult ki. Ott halt meg teljes kiszolgáltatottságban. Leveleinek néhány részletét Euszébiosz Egyháztörténetének lapjain olvashatjuk.

B. Chiampoi Isnard OP (†1244) Az itáliai Chiampo szülöttje. 1219-ben maga Szt. Domonkos öltöztette a rend fehér ruhájába. Pavia kolostorának alapítója és első perjele. Kultuszát az Egyház 1919-ben hagyta jóvá.

Szt. Hugolin Zefferini OSA (†1470k) ágostonos remete. A hagyomány szerint Cortonában, esetleg Mantovában élt. Kultuszát az Egyház 1804-ben hagyta jóvá.

Athoszi Szt. Euthümiosz (†1814) vértanú. Családja a görög Peloponiszoszról a moldovai Jászvásárra (Jasi) költözött át. Az ifjú Euthümiosz Athosz szerzetese szeretett volna lenni, de az orosz–török háború miatt nem tudott eljutni a Szent Hegyre. Bukarestben könnyelmű társaságba keveredett, ráadásul a török követ szolgálatába állt. Elhagyta keresztény hitét. Hamar ráébredve súlyos bűnére, Drinápolyba sietett, hogy Kirill püspöknek megvallja bűnét. A székesegyház elöljárója azonban kidobta. Konstantinápolyban is próbálkozott, de ott sem álltak vele szóba. Ekkor a török elől az orosz követségre menekült, onnan pedig sikerült átjutnia Athoszra. 40 napos kemény vezeklés után visszatérhetett az egyházi közösségbe. A 20 éves fiatal ettől kezdve tudatosan készült élete teljes odaadására. Erre nemsokára Konstantinápolyban került sor.

1814 virágvasárnapján kereszttel a kezében, szerzetesi öltözetben nyilvánosan megvallotta keresztény hitét. A török bíró bolondnak vélte, elzavarta. Nem sokkal ez után mégis elfogták, hosszú kínzás és fővesztés volt az ítélet. A lefejezést kétszer elvétette a hóhér, végül dühében az ifjúra vetette magát és megfojtotta. – Történt mindez Isztambulban, az 1814. esztendőben, nagyhéten.

Boldog emlékű Izidor DolnytszkijB.e. Izidor Dolnytszkij (1830-1924) Az ukrán szülők gyermeke korán árvaságra jutott, Levitszkij metropolita taníttatta. 1845-ben a római Szt. Atananáz Görög Kollégiumába került. 1856-ban tért vissza Ukrajnába, pappá szentelték, a lvovi székesegyházban kezdte szolgálatát. 1857-ben a metropolita kinevezte a Görög Kollégiumban tanulók lelki vezetőjévé. 1877-től Lvov szeminaristáihoz került; elsődleges feladatának tekintette, hogy megalapozza és erősítse az Istenanya iránti tiszteletüket. Több éves gyakorlata birtokában állította össze az ukrán egyház liturgiájának vezérkönyvét. A mindig mosolygó, derűs "Nagypapa" közszeretetnek örvendhetett. Az első világháború kitörésekor letartóztatták, egy ausztriai haláltáborba került. 1915 végén sikerült kiszabadulnia, visszatért a szemináriumba, egyébként a lvovi bazilita nővérek Szt. Makrináról (Szt. Vazul nővére!) nev. kolostorában húzta meg magát. Itt érte a boldog halál. Boldoggáavatása folyamatban van.

Boldog Vitaliy BayrakB. Vitaliy Bayrak OSBM (1907–1946) bazilita szerzetespap, vértanú. 1907. febr. 24-én született Ternopil kerület Shaikvtsy nevű településén. 1924. szept. 4-én belépett a bazilita monostorba, 1933. aug. 13-án pappá szentelték. 1941 elején Drohobich monostorának igumenjévé választották. 1945. szept. 17-én a szovjet KGB emberei letartóztatták, nov. 13-án a monostort kifosztották. Vitaliy igument nyolc évi kényszermunkára ítélték; Drohobich börtönében kegyetlen kínzás után szenvedett vértanúhalált 1946 húsvétja előtti napon.