A nap szentjei

Hónap: 
március
Nap: 
17

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szent PatrikSzt. Patrik (390k–461/92) a kelta írek püspöke, Írország apostola és védőszentje. A brit fiatalember kalandos életét, Galliában folytatott tanulmányait, a Zöld-szigeten kibontakozott missziós szolgálatát idős korában írott két művében tárta az utókor elé: Confessio/Vallomások könyve, valamint Coroticushoz intézett levelek. 

Nivelles-i B. Gertrud OSB (626–659) bencés monacha, városa védőszentje. Lendeni Pipin leánya, Szt. Begga nővére, anyjával, Szt. Ittával vonult el a németalföldi Nivelles monostorába, amelyet, férje halála után, az özvegy Itta alapított. 652-től Gertrud lett volna a közösség apátnője, de ő másra ruházta a feladatot, hogy a Szentírással tudjon foglalkozni. Krisztusi korban, 33 évesen hunyt el. Ereklyéi 1940-ben a Nivelles-t sújtó bombázások idején elpusztultak.

Karlsburgi Szt. Gertrud (†812) monacha. Kései, XIII. századi legendás történet szerint Nagy Károly nővére volt; a karlsburgi monostorrá alakított várban folytatott visszavonult, erényes életet.

 

 

Boldog Gertrud (Prokop Péter grafikája)Gertrudis Szűz: Örebbik Szent Ersébet Aszszony édes Leánya (Kalendarium, Kassa, 1754) B. Gertrud O.Praem (1227–1297) Nagy Szent Erzsébet harmadik gyermeke, Wartburg várában született, néhány héttel apja, Lajos thüringiai őrgróf halála után. Nevét nagyanyja, az 1213-ban meggyilkolt Meráni Gertrud emlékére kapta. Édesanyja (†1231) az altenburgi premontrei apácák kolostorában neveltette. A kislány Altenburgban maradt immár premontrei apácaként; a közösség fiatalon apátnővé választotta. Az 1235-ben szentté avatott édesanyja példáját követve az alázatos, szolgáló szeretet példaképe lett. „Magárúl éppen el-feletkezvén, magát mások hasznára áldozta. Hasonló élet után hasonló halállal hólt-meg, az-az szentül.” – A XIV. században VI. Kelemen emelte őt a premontrei boldogok közé. B. Gertrud sírja ma az altenburgi templom főoltára közelében található. 

B. William Hart (1558–1583) vértanú. Oxfordban, Douai angol szemináriumában, Reimsben és a római Angol Kollégiumban végzett tanulmányai után 1581-ben szentelték pappá. York és környéke lett apostoli területe. Gyakran élete kockáztatásával szolgáltatta ki a szentségeket, erősítette azokat, akik nem tagadták meg katolikus hitüket. Egy aposztata pap árulása következtében 1582 karácsonyán fogták el. Egyetlen vádat hoztak fel ellene, azt, hogy katolikus pap, tehát áruló. 1583. márc. 15-én, nagy tömeg jelenlétében Yorkban végezték ki: felakasztották, majd felnégyelték. – 1886-ban XIII. Leó avatta boldoggá.

Szent Jan SarkanderSzt. Jan Sarkander (1575–1620) vértanú, az ökumené szentje. A sziléziai Skoczowban született. Az apa halála után a család Moráviába költözött. Jan az olomuci jezsuita kollégiumban, majd a prágai egyetemen és a grazi teológián tanult. 1608-ban Brnoban szentelték pappá. Olomuc több plébániáján működött. 1616-ban Holesov plébánosa lett. Ott érte a protestáns cseh nemesek Ausztria elleni felkelése. 1619-ben elzarándokolt Czestochowába, fél évig lengyel földön maradt. Visszatérése után a lengyel király javára folytatott kémkedéssel vádolták. 1620 februárjában árulás vádjával letartóztatták, egyhónapos tortúra után a börtönben hunyt el. Hitéért halt meg politika ürügyén. – Boldoggá avatta IX. Pius 1860-ban, kanonizálta Olomucben II. János Pál 1995-ben.

Szt. Gabriel Mzire (†1802) georgiai (grúz) monachus, egyházi író, vértanú. Fiatal korában szabómesterként kereste meg kenyerét, azután a georgiai Davidgaregi monostorába lépett. Közel három évtizedes szerzetesi élete során bontakozott ki széleskörű irodalmi tevékenysége. Nagy görög egyházatyák műveit fordította georgiai nyelvre.

1802-ben moszlimok támadása érte a kolostort. Gabriel Mzire is ennek lett ártatlan áldozata.

Boldog Juan Zegri MorenoB. Juan Zegri Moreno (1831-1905) a Mercedarius (fogolykiváltó) szerzet alapítója. Granadában látta meg a napvilágot, jómódú spanyol családban. Teológiai tanulmányai befejeztével 1855. jún. 2-án szentelték pappá. Rövidesen kinevezték Malaga egyházmegye helynökévé, majd néhány évvel később a női szerzetesközösségek  vizitátorává. - Állandó imája: "Mindent az emberekért, Istenben, Isten által és Istenért".

B. Antonia Mesina (1919–1935) szűz, vértanú. A szardíniai Orgosolo helységben született 1919 júniusában, legkisebbként a tízgyermekes családban. Apja, Agostino Rubanu mezőőrként dolgozott. Antonia korán bekapcsolódott az Actio Catholica tevékenységébe.

1935. március 17-én a közeli erdőbe ment fát gyűjteni. Ismeretlen férfi támadt rá. A 16 éves leány tisztasága védelmében szenvedett vértanúhalált.