A nap szentjei

Hónap: 
június
Nap: 
24

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Keresztelő Szt. János (I. sz.)

Keresztelő Szent JánosKeresztelő Szent János

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Boldog IvanB. Jan/Ivan (IX. sz.) cseh-földi remete. Egy XIV. századi latin forrás szerint rokona volt Szent Istvánnak, egy ószláv szöveg szerint viszont horvát fejedelmi család szülötte. A két életírás megegyezik abban, hogy Jan 42 éven át Lodenicében élt remeteként, füvekkel és kecsketejjel táplálkozva. Borivoj cseh herceg egy vadászat alkalmával talált rá, meghívta tetini várába, ahol Jan a szentségekhez járult. Utána visszatért remetemagányába. Halála előtt még egyszer magához vehette az Eucharisztiát, részesült a szent kenet szentségében is.

Remetesége helyén már 1205-ben kápolna állt. A huszita háborúk idején a prágai bencések itt találtak menedéket. Ők lettek a szent életű remete kultuszának terjesztői. 

 

 

 

 

Boldog Anna (Somogyi Gy.)B. Anna (†1265) fejedelemasszony. Leányágon Árpád-házi leszármazott: III. Béla (1148–1172–1196) Konstancia nevű leányának (†1240) és I. Ottokár cseh királynak gyermeke. Nővére Prágai Szt. Ágnes OSCl.

Fiatalon II. Henrik sziléziai herceg hitvese lett. A krónikák szerint mélységes alázat, szeretet jellemezte. Szilézia-szerte gondoskodó anyai szívvel karolta fel a szegényeket és az árvákat. Férjével és Ágnes nővérével egyetértésben Anna is klarissza kolostort akart alapítani Boroszlóban (Wroclaw). Miután hitvese egy csatában életét vesztette, az özvegy Anna három évig maga kormányozta a sziléziai tartományt. A klarisszák nagy pártfogójának, IV. Sándor pápának és Tamás boroszlói püspöknek segítségével 1256-ban készült el az új klarissza kolostor. A „szegény úrnők” így Boroszlóban is otthonra találtak.

Anna hercegasszony halála előtt néhány évvel megbénult. Az általa alapított klarissza kolostorban csendesen készült a hazatérésre. Halálos ágyánál ott állt Hedvig nevű leánya, a klarissza kolostor apátnője. 

Szt. Athanasziosz (1722–1813) tanár, hitvalló. A szmirnai híres Evangéliumi Iskolában, majd az Athoszi Akadémián tanult. 1757-ben kinevezték a Thesszalonikéi Főiskola igazgató-professzorává. 1762-ben pestis pusztított a környéken, ekkor áttelepült Korfu szigetére, ahol további filozófiai tanulmányokat végzett. 1771-től ismét Athoszon tanított. Teológiai viták miatt többször száműzték, de 1777-től ismét folytathatta tanári működését. A felajánlott püspöki széket nem fogadta el.

Hiába szeretett volna hazájába visszatérni és tovább tanítani, a közben kitört orosz-török háború miatt Khiosz szigetén kellett megállapodnia. Itt 1812-ig vezette a filozófiai iskolát. Tanított teológiát, retorikát, etikát, de a szentírástudomány volt kedvenc tárgya. Csak hosszú élete utolsó évét tölthette az annyira áhított imádságos magányban.

Boldog Maria Guadelupe Garciá ZavalaB. Maria Guadelupe Garciá Zavala (1878–1963) A mexikói szegények és Szent Margit Mária szolgálói kongregáció alapítója. Apja kegytárgykereskedő volt Zapopan bazilikája mellett, s a kis Lupita gyakran belátogatott a szentségi Jézushoz. 23 éves korában eljegyezték Gustavo Arreolával, de a házasságból nem lett semmi. Lupita a szegények szolgálatát szerzetesként tudta igazi hivatásának. Megalakult a betegápoló közösség; tagjai a betegek testi és lelki gyógyulását egyaránt fontosnak tartották. Amikor kórházuk anyagi válságba került, Lupita anya engedélyt kapott, hogy kolduljon a városban.

1911-től a Porfirio Duaz elnök bukása után kitört belháborúkban véres vallásüldözés folyt egészen 1936-ig. 1926–1929 jelentette a legkegyetlenebb egyházüldözést. Lupita anya papokat rejtett el a kórházban, sőt Guadalajara érseke is itt talált menedéket. A nővérek politikai hovatartozás nélkül ápolták a sebesült katonákat.

Lupita anya 11 intézményt alapított a Mexikói Köztársaságban. A XX. század végén a kongregáció 22 közösséget számolt Mexikóban, Peruban, Izlandon Görögországban és Olaszországban.

Gyémántfogadalma után két évre hunyt el 1963 nyarán. – Boldoggá avatta II. János Pál 2004-ben.