A nap szentjei

Hónap: 
június
Nap: 
22

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szamoszatai Szt. Euszébiosz (†379) püspök, vértanú. Szíriában, hogy híveit megóvja Arius tévtanaitól s megerősítse őket az igaz hitben, katonaruhában járta egyházmegyéjét. Száműzték, csak Theodosziosz császár idején térhetett vissza. Tovább látogatta a rábízottakat; útja során egy arianus nő hatalmas követ vágott a fejéhez; a helyszínen életét vesztette.

Szt. Nikétasz (†414k) Róma és Konstantinápoly metszéspontjában fekvő Remesiana püspöke, Dacia missziós főpásztora. Életének fő forrása Nolai Szt. Paulinus 29. levele és két hosszú költeménye. A hagyomány a dákokat, szkítákat, gétákat térítő Nikétasznak tulajdonítja a Te Deum laudamus, Téged Isten dicsérünk kezdetű himnuszt; magyar fordítását Sík Sándornak köszönhetjük.

Nolai Szent PaulinusNolai Szt. Paulinus (355k–431) Az aquitániai szenátori családban született fiatalt a kor jeles rétora, Ausonius nevelte. Paulinus 381-ben már mint Campania kormányzója a dél-itáliai Nolában járva felkereste Szent Felix sírját. Ez volt első meghatározó találkozása a keresztény hittel. 386-ban találkozott Milánói Szt. Ambrus püspökkel (dec. 7.) és Tours-i/Pannoniai Szent Mártonnal (nov. 11.). 385-ben Hispániában feleségül vette az ugyancsak arisztokrata Therasiát. Egyetlen gyermekük nyolc napos korában elhunyt. Paulinust a bordeaux-i püspök keresztelte meg 389-ben, öt év múlva pappá szentelték. 395-ben Therasia és Paulinus önmegtartóztató, monasztikus életre kötelezték magukat. 404 után Paulinust Nola püspökévé szentelték. A rábízottakkal együtt megpróbáltatások sorozatát kellett elviselnie, amikor 410-ben Alarik gót király serege rövid időre elfoglalta Campaniát.

Élénk levelezést folytatott hippói Szt. Ágostonnal (aug. 28.) és a Betlehemben élő Szt. Jeromossal (szept. 30.). 51 levele és 31 költeménye maradt az utókorra. Két himnuszát Sík Sándor tolmácsolásában olvashatjuk.

Fisher Szt. János (1469–1535) püspök, vértanú. Az angliai Rochester aszkéta főpásztora, humanista tudós és teológus, kinevezett bíboros. 1534 áprilisában VIII. Henrik parancsára került a Towerbe, 1535. jún. 22-én kivégezték. Fejét a Temze hídjára tűzték, két hét múlva a folyóba hajították. – Szentté avatta XI. Pius 1935-ben.

Morus Szt. Tamás (1477–1535) családapa, humanista tudós, királyi kancellár, vértanú. Tanulmányait Oxfordban végezte, 1504-ben tagja lett a parlamentnek, egyben London alkormányzója. 1515-ben flandriai követ, 1529 és 1532 között Anglia kancellárja.

Hajnali kettőkor kelt, reggel 7-ig imádkozott és tanult, részt vett a szentmisén. Naponta elimádkozta a hét bűnbánati zsoltárt és a szentek litániáját. Chelsea-i otthonában kápolnát alakított ki, ahol együtt imádkozott népes családjával. A plébániai templomban még kancellárként is szívesen ministrált. Segítette, ha kellett, jogi szinten is a szegényeket, öregeket, képviselte az elhagyatott betegek ügyét.

Mivel nem volt hajlandó esküt tenni arra, hogy a király, VIII. Henrik az angliai egyház feje, a Towerbe zárták. 1535. júl. 1-jén lezajlott tárgyalásán, melyen meghozták halálos ítéletét, az utolsó szó jogán megújította a királya iránti odaadását, ugyanakkor Krisztus földi helytartója iránti feltétlen hűségét.

Az ítélet akasztásra szólt, de „kegyelemből” fővesztésre változtatták. A kivégzésre a Tower terén, hatalmas tömeg előtt került sor; humora itt sem hagyta el, miután tréfált a hóhérral, a körülállók imáját kérte, azután letérdelve elmondta a Miserere bűnbánati zsoltárt, majd önként a tőkére hajtotta a fejét.

Leánya, Margaret, jó pénzért csak fejét tudta megszerezni. Ezt az ereklyét a Canterbury-i Szt. Dunstan kápolnában őrzik. Tanulmányait és elmélkedéseit (kedvence Szt. Ágoston volt!) külföldön publikálták, leveleit leszármazottai őrzik. – XIII. Leo avatta boldoggá 1886-ban, kanonizálta XI. Pius 1935-ben. 

Morus Szent Tamás