A nap szentjei

Hónap: 
június
Nap: 
8

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szent MedardSzt. Medard (†560) püspök. Születési évét nem, csak helyét ismerjük. Apja frank, anyja gall-római származású. Szülővárosában, Vermandois-ban tanult, 33 éves korában pappá szentelték, majd másfél évtizeden át St. Quentin főpásztoraként szolgált. Némi habozás után ő szentelte diakonisszává Szt. Radegunde frank királynét (aug. 13.). – Medard nevéhez fűződik a 40 napos esőről szóló néphagyomány. 

Szt. Maximianus Siculus (†594) püspök. Rómában lett szerzetes a Szent András-monostorban. A közösség apátjaként ő nevelhette a leendő Nagy Szt. Gergely pápát, aki korán elhagyva Róma prefekturáját, belépett a monostorba. Amikor 590-ben Gergelyt pápává választották, Maximinianus követte őt, hogy palotájában többekkel együtt szerzetesi életet éljen. 591-ben Siracusa püspöke lett. Volt tanítványa több levelet intézett hozzá, kifejezve örömét mestere három éves szolgálatáért. Maximianus számos adattal segítette Gergely pápa hagiográfiai műveinek megírását.

Armagh-i Szt Muirchu (VII. sz) monachus. Az írországi Sletty temploma mellett élve 680 után összeállította Szt. Patrick életrajzát. Minden későbbi feldolgozásnak ez a vita szolgált forrásként. Muirchu apjának, Cogitosusnak viszont Szt. Brigit (febr. 1.) életírását köszönhetjük. Muirchu műve fontos adatokat tartalmaz koráról, a VII. századi Írország történelmi viszontagságairól.

Szt. Theodorosz (†1024) görög származású hithirdető, 991-től Rosztov első püspöke. Székvárosából elkergették, hosszú éveken át a Moszkva-közeli Szuzdalban tartózkodott. Szt. Vlagyimir fia, Szt. Borisz kormányzása alatt térhetett csak vissza, s folytathatta apostoli szolgálatát. Borisz meggyilkolása után (1015) a rosztoviak ismét elűzték. Hányatott életét 1024-ben fejezte be.

Skóciai Szent Margit (Somogyi Gy.)Margit Asz. Scotiai Királyné. Magyar Országon születik Salamon Király idejében, ugyan Anyai ágon Magyar vérből. (Kalendarium, Kassa, 1754) Skóciai Szt. Margit (1045–1093) A hagyomány szerint anyja Szt. István leánya, Ágota, apja pedig az Angliából magyar földre került Edward herceg. A baranyai „britek földjén”, Réka várában született. Magyar földön nevelkedett; családja 1057-ben került vissza a szigetországba. Apját ott meggyilkolták. 1069-ben a nála jóval idősebb Véreskezű III. Malcolm skót király hitvese lett. Házasságukból nyolc gyermek született. A mélyen vallásos, rendkívül művelt – például kiválóan tudott latinul – királyné megfordította férje szívét, aki minden döntéséhez kikérte hitvese tanácsát. A szentéletű királyné életéről Turgot bencés szerzetes készített feljegyzéseket.

A királyi pár többször hívott össze egyházi zsinatot; a királyné kórházakat épített, iskolákat nyitott, könyvmásoló műhelyeket állított fel, elindította a híres skót szövőipart. Mindenkire kiárasztott szeretetét sok imával (fennmaradt az imakönyve!), böjttel és vezekléssel kapcsolta össze. Evangéliumi szegénységben élt, hogy többet juttathasson a rászorulóknak. Férje, III. Malcolm és fia, a trónörökös csatában estek el; rá négy napra Margit is elhunyt. – A skótok mindmáig rajongva szeretett királynéját IV. Ince 1251-ben iktatta a szentek sorába, X. Kelemen pedig Skócia védőszentjévé nyilvánította. Margit királyné szentélye mindmáig nemzeti zarándokhely. 

Prágai Szent Ágnes (Somogyi Gy.)Prágai Szent Ágnes (Prokop P.)Prágai Szt. Ágnes klarissza, III. Béla unokája (†1282) Csehországi Szt. Ágnes OSCl (1205–1282) III. Béla Konstancia leányának és I. Ottokár cseh királynak leánya. Huszonöt éves koráig politikai házassági tervek célpontja; egyik kérője maga II. Frigyes császár volt. Apja halála után Prága egy hírhedt nyomornegyedében telepedett meg, hogy Assisi Szt. Ferenc és Szt. Klára, valamint rokona, Árpád-házi Szt. Erzsébet példájára a legszegényebbekkel vállaljon sorsközösséget. 1234-ben Assisi Szt. Klára buzdítására kolostort épített, ahol a közösség Szt. Klára életszabályait követte. – Szt. Ágnes klarissza kolostorait II. József oszlatta fel. – Prágai Ágnest II. János Pál avatta szentté 1991-ben. 

Boldog Maria Droste zu VischeringB. Maria Droste zu Vischering (1863–1899) Jó Pásztor nővér. 1898-ban kétszer is írt levelet XIII. Leó pápának, azt kérve, szentelje az emberiséget Jézus Szent Szívének. A pápa Annum Sacrum k. körlevelében (1899. máj. 25.) meghirdette az 1900-as szentévet, és azt kérte a püspököktől, készüljenek elő jún. 11-re, amikor az egész emberi családot Jézus Szent Szívének szenteli. Mária nővér azon a napon hunyt el, amikor megkezdték az előkészítő triduumot, 1899. jún. 8-án. – Boldoggá avatta VI. Pál 1975-ben.