A nap szentjei

Hónap: 
május
Nap: 
22

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Korzikai Szt. Julia (V. sz.) szűz, vértanú. Egy V. századi vértanúakta és VII. századi szenvedéstörténete szerint észak-afrikai, karthágói volt. A várost 439 körül a vandálok foglalták el. A fiatal leányt elfogták, hogy majd rabszolgaként eladják. Gallia felé tartva a hajó megállt Korzika sziget Capo Corso kikötőjében. Miközben gazdája, Eusebius, pogány áldozatot mutatott be, Juliát elragadták a hajóról. Keresztény hite miatt megkínozták, keresztre feszítették. A legközelebbi kikötőnél, Gorgona szigetén földelték el. – Ereklyéit Desiderius longobárd király vitette át Bresciába 763-ban. Szt. Julia Brescia védőszentje.

Szt. Vladimir (†1016) horvát herceg, vértanú 1016-ban. Zeta fejedelme, a mai Elbashan monostor alapítója. Ereklyéit 1215-től Elbashan templomában őrzik.

Szt. Humilitas OSB (1226–1310) családanya, bencés apátnő. Hányatott életéről egy XIV. századi vita tudósít. A faenzai (Itália) nemesi család leánya 1241-ben feleségül ment egy lovaghoz. Két gyermekük korai halála után elhatározták, mindketten szerzetesek lesznek. Rosanna/Humilitas előbb reclusaként élt, 1266-tól egy kis közösség vezetőjeként Szent Benedek Reguláját követve. Volt férje, Ugoletto már 1256-ban elhunyt, Humilitas fél évszázaddal később, hosszú, fájdalmas betegség után halt meg. Egy évvel később, a translatio/átvitel alkalmával, testét épen találták.

Casciai Szent RitaCasciai Szt. Rita OSA (1381k–1447) „Umbria drágagyöngye”. Egy nehéz természetű férfi türelmes hitvese, családanya, özvegy, ágostonrendi apáca, misztikus. Férjét meggyilkolták, két kisgyermeke korán elhunyt. Több elutasítás után nagy nehezen 1407-ben léphetett be a casciai ágostonrendi kolostorba. Imádságos, vezeklő élete 1447 májusában ért véget. – Szentté avatta XIII. Leó 1900-ban. 

B. John Forest OFM (1471–1538) vértanú. Kivégzése előtti hitvallása: „Ha most egy angyal szállna le, s valami eltérőt sugallna attól, amit egész életemben vallottam, ha testemet apránként darabolnák, égetnék vagy még bármilyen módon kínoznának: nem, soha, semmiképp sem szakadnék el Róma püspökétől”. – Boldoggá avatta XIII. Leó 1886-ban.

B. John Stone OSA (†1539) vértanú. Letartóztatása előtti életéről semmit sem tudunk. Canterbury ágostonrendi kolostorában élt, s mivel megtagadta a király egyházfői tekintélyének elismerését, lefogták. Egy éven át válogatott fizikai és lelki kínzásnak vetették alá, végül felségárulás vádja alapján ítélték halálra. Kivégzése nyilvánosan ment végbe egy dombtetőn. – XIII. Leo avatta boldoggá 1886-ban.

Boldog Maria Domenica BarbantiniB. Maria Domenica Barbantini (1789–1868) Hitves (1811), féléves házasság után, gyermekét várva, özvegy, a Szt. Kamill Betegápoló Szolgálói kongregáció olasz alapítója: Lucca, 1841. „Szeressétek Istent mindenek felett, szeressétek teremtményeit, különösen a betegeket és a haldoklókat, s szeressétek egymást. Ápoljátok a betegeket, akár saját életetek kockáztatásával is!” Ez az utóbbi mondat a nővérek negyedik fogadalmára utal. – Boldoggá avatta II. János Pál 1995-ben.