A nap szentjei

Hónap: 
május
Nap: 
15

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szt. Caecilius Granada püspöke, I. századi vértanú. A VII. századra visszanyúló hagyomány szerint Szent Jakab apostol tanítványa volt, a hispániai egyház egyik első alapítója. – A Granadai egyházmegye védőszentje.

Szent DymphnaSzt. Dymphna (†650k) szűz, vértanú. Pogány ír fejedelem titokban megkeresztelt lánya. Élettörténetét egy XIII. századi legenda őrzi. Tisztelete hazáján túl elterjedt Belgiumban, Hollandiában, sőt Észak-Amerikában is. 

Szt. Nikolaosz Müsztikosz, (†925) Konstantinápoly pátriárkája. Itáliából került 887-ben Khalkédon monostorába, onnan meg a császárvárosba. 901-ben megválasztották a főváros pátriárkájává. Hithirdetőket küldött az alánokhoz, avarokhoz és kazárokhoz, többször is békét kötött a bolgárokkal, megszigorította a monostorok fegyelmét. 907-ben kegyvesztett lett, mivel ellenezte VI. Leó (886–912) negyedik házasságát. Febr. 1-jén éjszaka a viharos tengeren egy bárkába vetve átszállították az ázsiai partokra. Galankrenesz monostori börtönébe zárták. 912 májusában VI. Leó utóda, VII. Konstantin (912–959) visszahelyezte. Eközben a negyedik házasság körüli viták nem csitultak, X. János pápa (914–928) követe sem tudott békét teremteni. Nikolaosz 925. máj. 15-én hunyt el, a galakrenészi monostorban lelt nyugvóhelyet.

Fennmaradt 163 levele, címzettjei között szerepel Simeon bolgár cár, Bagdad és Kréta kalifája: a cárt a béke megőrzésére, a két kalifát pedig a keresztények iránti tiszteletre intette.

Szt. Hallvard (1020–1043) vértanú, Oslo védőszentje. Lier helységben született egy Vebjorn nevű nagygazda egyetlen fiaként. Torny nevű anyja Szt. Olaf király unokatestvére volt. Már kiskorában megkeresztelték. Az ifjú sokat utazott apjával, jól ismerte Baltikum népeit.

1043. máj. 15-én csónakon kellett átkelnie a lakhelyükhöz közeli drammeni fjordon. Egy nő szaladt felé, könyörögve kérte, vigye át őt is, mert három férfi üldözi. Hallvard csónakjába ültette, s kievezett a tengerre. Üldözői egy másik csónakon utána eredtek, követelték a nő átadását. Hallward nem engedett, ezért nyíllal átlőtték a torkát. Azután a nőt agyonverték. Hallward nyakára követ kötöttek, s bedobták a tengerbe. Teste mégis felszínre került, földijei – minthogy az ártatlanság védelmében halt meg – szentnek tekintették.

Ünnepe a XIV. századi martyrologiumban jelenik meg. Oslo címere Szt. Hallvardot ábrázolja. – A fiatal norvég vértanú életregényét (Oslo, 1937) Sigrid Undset írónőnek köszönhetjük.

Kijevi Szent IszaijKijevi Szt. Iszaij (†1090) püspök. Fiatalon Szent Feodoszij tanítványaként a kijevi barlangkolostorban kezdte meg szerzetesi életét. Izjaszlav Jaroszlavics herceg 1065-ben az általa alapított Szt. Dimitrij monostor élére hívta meg. 15 éven át vezette ezt a közösséget. 1078-ban kinevezték Rosztov és Szuzdal főpásztorává.

A hit megerősítését tekintette elsődleges feladatának. A keresztség felvételére készülőket arra tanította, hogy a szentséggel Krisztust öltik magukra, ezért az evangélium szerint kell majd élniük. – A helyi hagyomány szerint halála után teste épen maradt. – Az orosz egyház 1574-ben engedélyezte kultuszát. 

 

 

 

 

Madridi Szt. IsidorMadridi Szt. Isidor (1080k–1130) földműves, Hitvese Cabeza B. Maria. Gyermekkorától kezdve a földeken dolgozott, a családban, majd alkalmazottként, végül saját kis földjén. Tengernyi rágalomban volt része, közmondásos türelemmel viselte. Első életírása a XIII. században keletkezett. – XV. Gergely avatta szentté 1622-ben. 

Timotheus martyr más hét Szűzekkel a Tatároktól meg-öletik (Kalendarium, Kassa, 1754)

Moszkvai Csodatevő Szt. Dimitrij (XVI. sz.) carevics. A Rurikok utolsó cárjának fivére. 1591-ben volt nevelője, Borisz Godunov meggyilkoltatta. 1606-ban testét épen találták. Közbenjárásának számos gyermek gyógyulását tulajdonítják.