A nap szentjei

Hónap: 
május
Nap: 
14

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szent Máté apostolSzent Máté apostolSzt. Máté apostol (I. sz.) 

Khioszi Szt. Iszidorosz (†253k) katona vértanú. Decius keresztényüldöző uralma idején a római hadseregben szolgált. Egy Iulius nevű centurio feljelentette. A lefogott tisztet előbb a flotta parancsnoka, Numerius kínoztatta meg, majd átadta Egyiptomból odaérkező apjának. Az apa szeretete gyűlöletbe csapott át: fiát vad lovakhoz kötözve száguldozott vele, míg csak Krisztus katonájának feje szét nem loccsant a földön. Testét egy szakadékba hajította, hadd legyen a vadak tápláléka.

Egy Myrope nevű keresztény asszonynak sikerült kijátszania az őröket, s eltemetnie a vértanú földi maradványait. Ezért őt is elfogták és kivégezték.

Szent Izidor a tengerészek és a Földközi-tenger szigetvilágának védőszentje.

Tarsusi Szent BonifatiusTarsusi Szt. Bonifatius (†306) vértanú. Hitéért a kilikiai Tarsusban fejezték le. Kultuszát 1969-ben megszüntették. – Ő a harmadik „fagyosszent”. 

B. Iso OSB (830–871) A svájci Sankt Gallen monostor szerzetese, híres iskolamester. Thurgauban született nemes alemann családban. 852 és 868 között Sankt Gallen monostorának szerzetese s mint ilyen író, muzsikus, orvos és a monostori külső iskola vezetője. Tanítványai sorából került ki Notker Balbulus, aki a Liber Hymnorum c. művében hivatkozik is mesterére. 864 után szemtanúként írta meg Szt. Otmár apát szentté avatásának, átvitelének (translatio) és csodáinak történetét. A mű fennmaradt, páratlan történeti értéket képvisel.

I. Rudolf, Burgundia királya és a bázeli püspök meghívták, hogy vezesse Moutier-Grandval apátsági iskoláját. Tanítványaitól itt kapta meg a Vas Spiritus Sancti, a Szentlélek edénye díszítő jelzőt. Ebben az apátságban hunyt el mindössze 41 éves korában.

Santaremi B. Egidius OP (1184/90–1256) A portugál Vaozela városban született gazdag nemesi családban. Befolyásos szülei egyházi pályára szerették volna irányítani; az ifjú azonban, bőséges anyagi javak birtokában, inkább kedve szerint élte világát. Párizsban medicinát tanult, s ezen a téren jó hírnévre tett szert.

Mikor érte a megtérés kegyelme, pontosan nem állapítható meg. 1220-ban, miután nem csekély vagyonát rokonaira hagyta, illetve a szegényeknek szétosztotta, belépett a prédikáló testvérek palenciai kolostorába. Hazájába 1229-ben tért vissza, hivatásának megfelelően tanított, prédikált. 1233-ban spanyol tartományi elöljáróvá választották.

Halála közeledtével azt kérte: fektessék a földre. Az Úr mennybemenetelének ünnepén hunyta le szemét. – Nyilvános tiszteletét XIV. Benedek hagyta jóvá 1748-ban. A lisszaboni egyházmegye védőszentje.

Krétai Szt. Markosz (1626–1643) vértanú. Gyermekkorában erőszakkal tették moszlimmá Szmirnában. Konstantinápolyban egy szentéletű szerzetesnek tárta fel a valóságot... Visszatért Szmirnába, s nyilvánosan hitet tett Krisztus mellett. Titkos vágya valóra vált: a tizenhét éves ifjút kegyetlen kínzás után lefejezték.

Szt. Michel Garicoïts (1797–1863) a Jézus Szíve papi kongregáció alapítója. Az elemi iskola után évekig egy nagybirtokos földjén pásztorkodott. Kamaszkora derekán kifejezte óhaját: pap szeretne lenni. A család nem tudta segíteni, a helyi plébános közbenjárására félig szolgaként, félig tanulóként bekerült a püspöki palotába, végül a püspök költségén fölvették a kisszemináriumba. 1823-ban jutott el a szentelésig. Két év múlva Bétharram szemináriumában filozófiát tanított, majd rektorként szolgált. A szeminárium 1834-ben megszűnt, benne azonban érlelődött egy lelkipásztori munka megújítását célzó intézmény alapításának terve. Az új kongregáció 1841-ben kapta meg az egyházmegyei elismerést.

1853-tól egy évtizeden át különféle betegségekkel küszködött, de változatlanul tanított, prédikált, írt, lelkigyakorlatokat tartott. Az 50. bűnbánati zsoltárral az ajkán hunyt el. – XI. Pius avatta boldoggá 1923-ban, kanonizálta XII. Pius 1947-ben.

Szt. Maria Domenica Mazzarello (1837–1881) Don Bosco munkatársa, a szalézi nővérek kongregációjának alapítója. – Boldoggá avatta XI. Pius 1938-ban, kanonizálta XII. Pius 1951-ben.