A nap szentjei

Hónap: 
augusztus
Nap: 
13

Világtörténelem szentjeink nyomán

Szent RadegundisSzent RadegundisSzt. Radegundis (520k–587) királyné, apátnő. Thüringia pogány királyának leánya. Apja meggyilkolásáért, a kegyetlensége miatt hírhedt I. Clotaire francia király állt bosszút, s az árván maradt tízéves kislányt megkereszteltette. Gondoskodott keresztény neveléséről, végül, ellentmondást nem ismerve, feleségül vette. Radegond azonban, férjének különböző visszaélései, főleg pedig thüringiai fivérének megölése miatt, 555-ben elhagyta a királyi udvart. Szent Médard kezéből kapta meg a szerzetesi fátyolt; néhány év múlva ő alapította meg Poitiers Szt. Kereszt apátságát. Itt töltötte élete utolsó harminc évét. – Poitiers város védőszentje.

Árpádházi Szent PiroskaÁrpádházi Szent PiroskaÁrpád-házi Szt. Piroska, Eiréné bizánci császárné (†1134). Szent László királyunk és Rheinfeldi Adelheid leányát, a keleti, konstantinápolyi egyház Iréne néven szentként tiszteli. Könyves Kálmán udvarában nevelkedett, fiatalon II. Joannész Komnénosz bizánci császár hitvese lett; nyolc gyermeknek adott életet, de halálos ágyán a szerzetesek daróc ruhájába öltözött, s fölvette a Xené (idegen) nevet: magyar maradt utolsó leheletéig.Élete során kolostorokat, templomokat épített. Kitűnt a szegények, árvák és özvegyek istápolásában Konstantinápolyban az általa épített Pantokrator monostor templomában helyezték díszes császári sírba. – Amikor a török elfoglalta Bizáncot, a márvány szarkofágot kivitték a templomból, s miután a császárné hamvait szétszórták, lóitatásra használták. – Áldozatos életét a bizánci krónikások örökítették meg (magyarul is olvasható).

Boldog GertrudBoldog GertrudB. Gertrud O.Praem (1227–1297) Árpád-házi Szent Erzsébet és Lajos thüringiai őrgróf harmadik gyermeke. Mindössze négyéves volt, amikor édesanyja meghalt, és nyolc, amikor szentté avatták. Gertrud fiatal korától a praemontrei rend altenbergi kolostorában élt. Bár újoncmesternő volt, majd hosszú éveken át apátnő, mindig a legutolsó akart lenni, mindenki szolgálója. Hősies vezekléssel, odaadó testvéri szeretettel akarta utánozni szent édesanyját. 1297-ben hunyt el. – VI. Kelemen pápa (1342–1352), engedve a praemontrei rend kérésének, a boldogok sorába iktatta.

 

 

 

Berchman Szent JánosBerchman Szt. János SJ (1599–1621) A belga cipész fia 17 évesen lépett be Szent Ignác rendjébe. Elöljárói Malines-ből Rómába küldték, hogy letöltse első újoncévét. A végsőkig ragaszkodva szent hivatásához, ott hunyt el 22 éves korában. – A ministránsok védőszentje.

 

 

 

Avianói Boldog MárkAvianói Boldog MárkAvianói B. Márk OFMCap (1631–1669) a megbocsátás apostola, keresztény Európa egyik megmentője. Az avianói gazdag család fia a jezsuiták goriziai kollégiumában tanult, de 16 évesen az iszlámellenes krétai háború ellen harcoló keresztény sereghez akart csatlakozni. Útközben a capodistriai kapucinus rendház ajtaján kopogtatott, – mert megértette, hogy a hit védelmében más a feladata. 1648-ban újonc lett, egy év múlva letette első fogadalmát. Végezte a teológiát, 1655-ben pappá szentelték. 1664-től elöljárói prédikáló körútra engedték. Járta Európa országait, királyok tanácsadója lett a török-ellenes küzdelemben, a katonáknak, kereszteseknek hirdette Jézust. Nagy katonai sikerek tanúja volt: Bécs felszabadítása a török ostrom alól, Buda és Nándorfehérvár felszabadítása... Szorgalmazta a katolikus uralkodók összefogását a hit védelmében, az állandó oszmán fenyegetés világában. 1699-ben Bécs felé indult immár roskatag fizikai állapotban. Eljutott kolostoráig, ahol Lipót császár és hitvese jelenlétében vette fel a betegek szentségét. Feszülettel a kezében megújította szerzetesi fogadalmát, és 1699. aug. 13-án csendben elhunyt. Hamvait a bécsi kapucinus templomban őrzik. – II. János Pál avatta boldoggá 2003-ban.

Boldog Jakob GappB. Jakob Gapp S.M. (1897–1943) osztrák marianista szerzetespap, vértanú. Tiroli munkáscsalád fia, ferences diák. 1915 májusában megkapta katonai behívóját. Azonnal az olasz frontra került, 1916. ápr. 4-én súlyosan megsebesült, 1918 novemberében olasz fogságba esett, s innen csak 1919 augusztusában szabadult. 1920 nyarán belépett a marianisták kongregációjába, 1921 szeptemberében tette le első fogadalmát. Négy évig a szerzet grazi intézetében nevelősködött, mellette ellátta a sekrestyét. 1925-ben tett örök fogadalmat. Ekkor nekiállt a teológiai tanulmányoknak, 1930-ban szentelték pappá. 1938-ig vallástanárként és nevelőként működött Grazban. Az Anschluss után elöljárói Tirolba küldték. Októberben a Gestapo megtiltotta, hogy hittant tanítson. Egy prédikációjában hallgatóinak vallásos könyveket ajánlott a náci propagandaszövegek helyett. Elöljárói Bordeaux-ba menekítették, de itt sem maradhatott. Rövid időt Franco Spanyolországában töltött, náci-ellenes magatartása itt is feltűnést keltett. Két beépített ügynök átcsalta a megszállt francia földre. 1942. nov. 9-én letartóztatták, és Berlinbe hurcolták. Fél év múlva halálra ítélték. 1943. aug. 13-án a berlini Plötzensee udvarán lefejezték. – II. János Pál 1996-ban avatta boldoggá. A marianista szerzetesek egyetlen ereklyéjét őrzik: fogadalmi gyűrűjét.