A nap szentjei

Hónap: 
szeptember
Nap: 
29

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Szt. Hripszime szűz, vértanú és társa, Szt. Gaiane (IV. sz.) Történetük örmény és etióp nyelvű szövege szerint Diocletianus uralkodása idején elmenekültek Rómából, s hosszú vándorlásuk végén Örményországba jutottak. Az akkor még pogány Tiridatesz király kivégeztette őket.

Szt. Quiriacus/Cirjék (448–555) remete. Korintusban született, Szt. Eutim (†473) kezéből öltötte magára a szerzetesi habitust; tanítványaként következetesen harcolt Órigenész tévedései ellen. Kilencven évesen vonult el teljes magányba, kis kertjét egy megszelídített oroszlán vigyázta. Szt. Kariton barlangjában hunyt el. Életrajzát személyes ismerőse, Szt. Kürillosz hagyta az utókorra.

Márton Áron püspökB.e. Márton Áron (1896–1980) gyulafehérvári püspök, hitvalló.

1896. aug. 28-án született Csíkszentdomonkoson. Otthon, majd Csíkszeredában kezdi meg tanulmányait. 1914–15-ben a VIII. gimnáziumot Gyulafehérvárt végzi kék reverendában, de a háború miatt elővételezett érettségi után azonnal katonai szolgálatra hívták be a kispapokat. 1915. jún. 15-én vonul be. Doberdo, Ojtoz, Asiago hadszínterén háromszor sebesül. Főhadnagyként szerel le. Mivel 1919 áprilisában részt vett a székely hadosztály tiszai hadműveleteiben, hadifogolyként rövid időre a brassói Fellegvárba zárják. Utána másfél évet otthon tölt, földműveléssel és alkalmi munkákkal. 1920-ban veszik fel a gyulafehérvári teológiára, melyet kiváló eredménnyel fejez be. 1924. júl. 6-án szenteli pappá Mailáth Gusztáv Károly püspök a gyulafehérvári székesegyházban.

Papi állomáshelyei: ditrói és gyergyószentmiklósi, majd marosvásárhelyi káplán, hittanár. 1929-től verestoronyi plébános és a nagyszebeni Teresianum tanulmányi felügyelője. 1930-tól gyulafehérvári püspöki udvari káplán és levéltáros. 1932-től püspöki titkár, majd kolozsvári egyetemi lelkész. 1938-ban kinevezett kolozsvári plébános, kanonok, főesperes. 1939. febr. 12-én Andrea Cassulo bukaresti apostoli nuncius szenteli püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban. Egyidejűleg 1932–1942 között szatmár–nagyváradi apostoli kormányzó.

1944. máj. 18-án a kolozsvári Szent Mihály templomban mondott szentbeszédében tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen. (Bátor kiállását csak 1999-ben méltányolta a jeruzsálemi Yad Vashem jeruzsálemi intézet „A világ népeinek Igaza” cím megadásával.) 1949. jún. 21-én a csíksomlyói búcsú után tartóztatják le. Megjárva az ország börtöneit (Bukarest, Nagyszeben, Nagyenyed, Máramarossziget) 1955. febr. 2-án ugyan szabadon bocsátják, de egy év múlva kényszerlakhelyre ítélik, a gyulafehérvári palotára és a székesegyházra korlátozottan. Csak 1967 végén oldják fel ezt a helyzetet Kőnig bíboros látogatása után. 1980. szept. 29-én hunyt el egyházmegyéje és székesegyháza búcsúünnepén. Okt. 4-én temették el a székesegyházi kriptában. – Boldoggá avatási eljárása 1992 óta folyamatban van. 

Istenünk, Te Áron püspököt arra választottad ki, hogy igazságodnak őre, az üldözötteknek védelmezője és népednek jó pásztora legyen. Add, hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük, és példája világító JEL legyen mindannyiunk számára.